Jó úton halad a hazai lakáshitelezés afelé, hogy 1400 milliárd forint körüli új kihelyezéssel rekordot döntsön idén, az októberi jegybanki adatok ugyanis újabb duplázódást mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. "Apró" szépséghiba, hogy a használt lakások piaca fűti a hitelezést, ami az építőipar és a gazdasági növekedés szempontjából kevésbé előremutató. A személyi kölcsönök is csúcson vannak, a vállalati hitelezést viszont csak az euróhitelek és a támogatott termékek tartják életben, az új beruházások itt is nagyon hiányoznak. Az MNB szerdán közzétett banki adataiból szemezgettünk.
Nemcsak a CSOK és a jelzáloghitel-elengedés, hanem a babaváró hitel egyes szabályain is módosíthat a kormány. Továbbra is 5 éven belül kell teljesíteni a kamatmentességhez szükséges gyermekvállalást, de visszakaphatnák a hitelfelvevők a kamatmentességet, és kérhetnék a 3 éves törlesztésszüneteltetést is, ha az 5 éves határidőt követően mégis megérkezik a baba. A büntetés mértéke viszont jelentősen emelkedhet, ha egyáltalán nem sikerül gyermeket vállalni.
Összesen 500 milliárd forint értékben vehetnek fel a 17-25 év között fiatal munkavállalók munkáshitelt – mondta tegnap a nemzetgazdasági miniszter. Mivel a kormány nem átmeneti időre tervezi a hitel bevezetését, feltehetően a jövő évi hitelkihelyezés várható összegére gondolt Nagy Márton. Ha prognózisa teljesül, akkor a lakáshitel, a személyi kölcsön és a babaváró hitel mellé kinőhet a lakáshitelezés negyedik „lába” is.
Minden idők legjobb évét zárja idén a személyi kölcsönök piaca - dőlt el az MNB friss, szeptemberi adatai alapján, miután idén már 230 ezer ilyen szerződést kötöttek a háztartások több mint 600 milliárd forint értékben. Eközben a tavaly bázishoz képest még nagyobb növekedést mutató lakáshitelek 2022 után a második legtöbb kihelyezést érhetik el 2024-ben. A vállalati hitelezés viszont, ha lehet, még gyengébben muzsikált, mint a korábbi hónapokban, a recessziós környezetben nagy kérdés, mikor indul elég beruházás ahhoz, hogy elmozduljunk a mélypontról.
Részleteiben is döntött a kormány a 2025. január 1-jével bevezetendő munkáshitel feltételeiről – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A bejelentettek alapján az új hitel sok tekintetben a kamatmentes babaváró hitelhez hasonlít majd, gyermekhez kötött tartozás-elengedéssel.
„Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre” – fogalmaz a hétfőn megjelent Nemzeti Konzultáció egyik válaszlehetősége. Ez alapján a kormány a bankok - elsőként a Portfolio által megírt - kezdeményezésének megfelelően kifejezetten a fiatalok számára tenné elérhetővé az 5%-os, vagy az alatti THM-mel bíró piaci kamatozású lakáshiteleket.
A lakáspiac támogatása érthetően fontos a kormánynak: multiplikátor hatásán keresztül a támogatások gazdasági növekedésre gyakorolt hatása pozitív. Sőt, a többlet adó bevételeken keresztül a költségvetési egyenleget sem rontja annyira. Az ambiciózus gazdasági növekedési célok eléréséhez úgy tűnik, minden eszközt bevetnek. Még akkor is, ha a rövid távú növekedési célokért az öngondoskodás egyik megmaradt pillérét áldozzák fel.
Meglepő fordulatot vehet az állami lakáspolitika a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült minisztériumi háttéranyag alapján. Elmozdulhat a kormány a „csak a tulajdonhoz jutást segítjük” felfogástól és a „demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukcióktól”, így a CSOK, a babaváró hitel, a babakötvény és a bérlakáspolitika is átalakulhat idén év végén.
Október 1-jétől egyéves folyamatos tb-jogviszonyt kell csak igazolniuk a babaváró hitel, a falusi CSOK és a CSOK Plusz esetében a legalább egy éve átalányadózó vagy kisadózó egyéni vállalkozóknak, illetve őstermelőknek. Kötelezően előírta a kormány a bankoknak, hogy ezeknél a hiteleknél a vállalkozói bevétel 50%-át tekintsék jövedelemnek, a katások nem tartoznak ebbe a körbe.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében azt jártuk körbe, hogy milyen hatása lehet annak, ha a kormány valóban megduplázza a családi adókedvezmény összegét 2025-ben, ahogy arról Orbán Viktor Tusványoson beszélt. Vendégünk Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója és makroelemzője volt. A második részben arról volt szó, hogy bár a kormány segíteni akart sok családon - akik az első években vették fel a babaváró hitelt, de nem tudták időben teljesíteni a gyerekvállalási feltételeket - és könnyítésről döntött, ennek is lehetnek hátulütői. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, sikerül-e a kormánynak elérni az állampapírpiaci céljait azzal, hogy a bankoknak kedvezményt ígér az extraprofit adóból. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. A második részben arról beszéltünk, hogy mégis honnan volt a német kormánynak közel 3 milliárd dollár értékű bitcoinja és mit kezdett vele. Vendégünk Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzője volt.
A speciálisan adózó egyéni vállalkozók és az őstermelők a bevételük legalább 50%-át fogják tudni beszámíttatni a babaváró hitel és a CSOK igénylése során, és elég lesz 1 évnyi tb-jogviszonyt igazolniuk – jelentették be a mai Kormányinfón. Nem minden ilyen egyéni vállalkozót fog érinteni a döntés, hiszen bizonyos esetekben már most is elfogadják a bevétel legalább 50%-át jövedelemként a bankok.
2026 középéig adott haladékot a kormány nemrég azoknak a babaváró hiteles házaspároknak, akiknek nem sikerül teljesíteniük a kamatmentességhez szükséges gyermekvállalást öt éven belül. Ez látszólag jó hír, van azonban egy nagy hátulütője is azok számára, akiknél továbbra sem jön a baba: a kamattámogatás szabályait változatlanul hagyta a kormány, és épp egy olyan időszakra esik az akár kétéves haladék, amikor a hozamkörnyezettel együtt a kamattámogatás és a büntetés is nagyon megugorhat. Hét év után tehát rosszabb lehet a helyzet, mint öt év után, ami ellen mielőbbi végtörlesztéssel lehet védekezni. Mutatjuk a számokat.
Másodjára ítélte a Gránit Banknak a „Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon” díjat a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review magazin. A díj odaítélésében nagy szerepet játszott, hogy a Bank 2023-ban is a szektorátlagot meghaladóan növekedett, miközben közel tucatnyi új innovációval jelent meg a piacon.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A kormány hétfői bejelentése szerint 2026 júliusáig – tehát az országgyűlési választások utánig – kap türelmi időt rengeteg pár, akik babaváró hitelt vettek fel, de határidőre nem teljesítették a gyerekvállalással kapcsolatos feltételeket. A részletekről Sándorfi Balázst, a Bankmonitor alapítóját, ügyvezetőjét kérdeztük. Ezt követően a ma délelőtt nyilvánosságra került inflációs adatról volt szó. A pénzromlás 3,7%-os júniusi szintje bár kedvezőbben alakult a vártnál, ha azonban a mélyebb folyamatokat vizsgáljuk, akkor a kép már egyáltalán nem tűnik egyértelműen szépnek. Ezzel kapcsolatban Madár István, lapunk vezető makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Kitolják a gyermekvállalás határidejét a babaváró hiteleseknek - hangzott el tegnap a Kormányinfón. Az azóta megjelent rendeletből kiderült az is, egységes határidőt állapítottak meg a 2024. július 1-je és a 2026. június 30. közöttre vállalt gyerekekre: az új határidő 2026 július 1-je lett.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
