Röpködnek a milliók az otthonteremtési támogatások és a kamattámogatott hitelek területén 2025-ben is, sokan azonban elvesztették a fonalat, mit és hogyan érdemes igénybe venniük. Nekik foglaljuk össze az alábbiakban a CSOK Plusz, a falusi CSOK, a babaváró hitel, a munkáshitel, a vidéki otthonfelújítási támogatás és a jelzáloghitel-elengedés idei legfontosabb tudnivalóit és legnagyobb változásait. 2025-ös feltételek, tudnivalók, táblázatok egy helyen!
Egy évvel ezelőtt jelentek meg a 10% önerővel is felvehető lakáshitelek a magyar bankok kínálatában, és ezekben a hetekben tovább bővül a paletta, hiszen az MNB most már nemcsak az első lakásukat szerző 41 év alattiak, hanem a zöld lakáshitelt felvevők számára is engedélyezi, hogy a fedezeti ingatlan forgalmi értékének a 90%-áig eladósodjanak. Megnéztük, mekkora népszerűségnek örvendenek eddig az alacsony önerős hitelek, és bár ezek aránya még csak 3-4%, egy szélesebb kört érintő kockázatos trendre is felfigyeltünk: most először 60% fölé emelkedett az új jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti mutatója, ami két évvel korábban még 50% alatt volt.
Több ponton is változott a babaváró hitel szabályozása 2025-re. A hitelt igénylő házaspár női tagjának maximális életkora január 1-jével 35 évre emelkedett, e korhatár alól a várandósság már nem jelent kivételt. Decemberben a gyerek „lejelentésének” a határideje 180 napról 1 évre nőtt, és a baba kései érkezésével 5 éven túl visszaszerezhetővé vált a kamatmentesség. Aktuális tehát, hogy összefoglaljuk a babaváró hitel lényegét, külön jelezve az újdonságokat. Babaváró 2025-es szabályok, feltételek, részletek egy helyen!
Egy sor változást hozott 2025 a hitel- és lakáspiacon. Január 1-jétől igényelhető a fiatalok munkáshitele és a vidéki otthonfelújítási támogatás; a munkáltatók kedvezményes juttatást adhatnak a fiataloknak lakbérre és hiteltörlesztésre, a SZÉP-kártyáról pedig lakásfelújításra is lehet költeni. A zöld lakásokra felvett lakáshitelek esetében elegendő mától 10% önerő is, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás adómentesen törhető fel lakáscélokra idén, a babaváró hitel női korhatára pedig eközben 35 évre emelkedett január 1-jével. Összefoglaljuk az év eleji változásokat.
Nem győztük kapkodni a fejünket az elmúlt 24 órában az otthonteremtési támogatásokkal és hitelekkel kapcsolatban megjelent jogszabályi változások és bejelentések láttán, hallattán. Ezeket a kormányzati intézkedéseket foglaljuk össze az alábbiakban.
Alighogy kihirdetett egy sor, már ma életbe lépett változást a kormány a babaváró hitellel kapcsolatban, újabbat jelentett be Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón: családszervezetek javaslatára 35 évre emelik az igénybevétel életkorhatárát.
Az éjszaka megjelent a Magyar Közlönyben a babaváró hitel módosításáról szóló rendelet. Jobb helyzetbe kerülhetnek azok, akiknél 5 éven belül nem, de később megérkezik a baba; jól járhatnak, akik elváltak, de 5 évet követően újra megházasodak és gyereket vállalnak; egy évre hosszabbítják a gyermek "lejelentésének" a határidejét; és módosítják a méltányossági kérelem szabályait is. A könnyítések a már korábban igényelt hitelekre is érvényesek mától. UPDATE: cikkünk megjelenése után nem sokkal Gulyás Gergely miniszter közölte, hogy a 30 éves női életkorhatárt (ami alól a 12 hetes várandósság volt kivétel idén) 35 évre tervezik emelni a babaváró hitelt felvevők számára.
Jó úton halad a hazai lakáshitelezés afelé, hogy 1400 milliárd forint körüli új kihelyezéssel rekordot döntsön idén, az októberi jegybanki adatok ugyanis újabb duplázódást mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. "Apró" szépséghiba, hogy a használt lakások piaca fűti a hitelezést, ami az építőipar és a gazdasági növekedés szempontjából kevésbé előremutató. A személyi kölcsönök is csúcson vannak, a vállalati hitelezést viszont csak az euróhitelek és a támogatott termékek tartják életben, az új beruházások itt is nagyon hiányoznak. Az MNB szerdán közzétett banki adataiból szemezgettünk.
Nemcsak a CSOK és a jelzáloghitel-elengedés, hanem a babaváró hitel egyes szabályain is módosíthat a kormány. Továbbra is 5 éven belül kell teljesíteni a kamatmentességhez szükséges gyermekvállalást, de visszakaphatnák a hitelfelvevők a kamatmentességet, és kérhetnék a 3 éves törlesztésszüneteltetést is, ha az 5 éves határidőt követően mégis megérkezik a baba. A büntetés mértéke viszont jelentősen emelkedhet, ha egyáltalán nem sikerül gyermeket vállalni.
Összesen 500 milliárd forint értékben vehetnek fel a 17-25 év között fiatal munkavállalók munkáshitelt – mondta tegnap a nemzetgazdasági miniszter. Mivel a kormány nem átmeneti időre tervezi a hitel bevezetését, feltehetően a jövő évi hitelkihelyezés várható összegére gondolt Nagy Márton. Ha prognózisa teljesül, akkor a lakáshitel, a személyi kölcsön és a babaváró hitel mellé kinőhet a lakáshitelezés negyedik „lába” is.
Minden idők legjobb évét zárja idén a személyi kölcsönök piaca - dőlt el az MNB friss, szeptemberi adatai alapján, miután idén már 230 ezer ilyen szerződést kötöttek a háztartások több mint 600 milliárd forint értékben. Eközben a tavaly bázishoz képest még nagyobb növekedést mutató lakáshitelek 2022 után a második legtöbb kihelyezést érhetik el 2024-ben. A vállalati hitelezés viszont, ha lehet, még gyengébben muzsikált, mint a korábbi hónapokban, a recessziós környezetben nagy kérdés, mikor indul elég beruházás ahhoz, hogy elmozduljunk a mélypontról.
Részleteiben is döntött a kormány a 2025. január 1-jével bevezetendő munkáshitel feltételeiről – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A bejelentettek alapján az új hitel sok tekintetben a kamatmentes babaváró hitelhez hasonlít majd, gyermekhez kötött tartozás-elengedéssel.
„Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre” – fogalmaz a hétfőn megjelent Nemzeti Konzultáció egyik válaszlehetősége. Ez alapján a kormány a bankok - elsőként a Portfolio által megírt - kezdeményezésének megfelelően kifejezetten a fiatalok számára tenné elérhetővé az 5%-os, vagy az alatti THM-mel bíró piaci kamatozású lakáshiteleket.
A lakáspiac támogatása érthetően fontos a kormánynak: multiplikátor hatásán keresztül a támogatások gazdasági növekedésre gyakorolt hatása pozitív. Sőt, a többlet adó bevételeken keresztül a költségvetési egyenleget sem rontja annyira. Az ambiciózus gazdasági növekedési célok eléréséhez úgy tűnik, minden eszközt bevetnek. Még akkor is, ha a rövid távú növekedési célokért az öngondoskodás egyik megmaradt pillérét áldozzák fel.
Meglepő fordulatot vehet az állami lakáspolitika a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült minisztériumi háttéranyag alapján. Elmozdulhat a kormány a „csak a tulajdonhoz jutást segítjük” felfogástól és a „demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukcióktól”, így a CSOK, a babaváró hitel, a babakötvény és a bérlakáspolitika is átalakulhat idén év végén.
Október 1-jétől egyéves folyamatos tb-jogviszonyt kell csak igazolniuk a babaváró hitel, a falusi CSOK és a CSOK Plusz esetében a legalább egy éve átalányadózó vagy kisadózó egyéni vállalkozóknak, illetve őstermelőknek. Kötelezően előírta a kormány a bankoknak, hogy ezeknél a hiteleknél a vállalkozói bevétel 50%-át tekintsék jövedelemnek, a katások nem tartoznak ebbe a körbe.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az infláció ellen harcolna a kormány.
A 21. század új sikerszakmája.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
